Mint minden más sport a síelés és snowboardozás is kockázattal jár.
A FIS-szabályok irányvonalat nyújtanak a sízőknek és snowboardosoknak a pályán való felelős viselkedéshez, így megelőzhetők a balesetek. Miden sízőnek és snwboardosnak alkalmaznia kell ezen szabályokat, tehát meg kell velük ismerkednie és be is kell tartania azokat. Ha ezt elmulasztja, viselkedése miatt egy balesetnél az ő felelősségét fogják vizsgálni.

Ha valakinek a könyökén jön ki az, hogy ha a síelés, snowboardozás biztonságáról esik szó, akkor rögtön a FIS 10-ként ismert pontokba szedett szabályrendszer kerül elő - teljesen igaza van. Mert a biztonság nem táblák és pontok ismeretén alapul, hanem a józan ész, a felkészültség és tudás hármasából tevődik össze. Bár ez nem ment föl a FIS 10 ismerete alól! A szabályrendszer ugyanis ugyanaz a sípályán közlekedőknek, mint a KRESZ az utakon járóknak. Kötelező tudni.

Ha csemetéje elérte a 3-4 éves kort, és megkezdődik az oviban is a tornaóra, általában minden szülőnek eszébe jut, hogy érdemes-e valamiféle edzésre is beíratni a gyerkőcöt. Sokakban, és nem csak rendszeresen síző, snowboardozó anyukákban, apukákban felmerül, érdemes lenne megismertetni a gyermeket a sízés alapjaival. Szakmai partnerünk, a LurkóVilág portál szerkesztőinek kérdései alapján állítottuk össze tanácsainkat. A síző szülők számára első és legfontosabb tanácsunk, bízzák szakemberre a bevezetést! Higgyék el, a szülői oktatás az esetek 95 százalékában csak családi veszekedések forrása, a gyerek pedig nem, vagy rosszul tanul meg síelni! Tehát, ha valaki oktatást keres a gyermekének, kövesse „sorvezetőnket"!

A magyarországi viszonyok között nagyon népszerű műanyag pályán síelni. Ennek elsődleges oka, hogy nem kell drága pénzért messzire utazni ahhoz, hogy a biztonságos sízés alapjait elsajátítsuk. Ezt megtehetjük itthon akár városon belül is. Így már az első külföldi sítúránk első percétől élvezhetően csúszhatunk. Ráadásul a szakemberektől tanult sítudás sokkal nagyobb biztonságot ad. A biztonság véleményünk szerint a legfontosabb szempont. A legtöbb hazai síiskolában nem csak a helyes technika elsajátítására fektetnek nagy hangsúlyt, hanem a síkultúra terjesztésére is.

„A síelés tegnap tökéletes volt: gyönyörű idő, tökéletes hó, kevés ember. Ritka, hogy ennyi kilométert sikerüljön begyűjteni a lábunkba! Estére kellemesen el is fáradtunk, jól esett vacsora előtt lemenni a wellnessbe, tétlenül ücsörögni a szaunában és a vízben. Vacsora után pedig hamar elnyomott az álom a tévé előtt, el is maradt a szokásos esti borozgatás és kártyázás. Aludtam vagy tíz órát, de ennek ellenére ma reggel kicsit gyűrött vagyok. Enyhe fáradtsággal kevert feszülést érzek a combomban és a hátamban. De nem baj, majd ha bemelegszem, elmúlik!”

Mániákus listakészítő vagyok, de mondjuk egy utazásnál, csomagolásnál nem jön rosszul. Jó összeszedni azt is, mi mindent kell előre elintézni. Az alábbi listákban természetesen van sok olyan dolog, amit én magam is fölöslegesnek tartok (mondjuk a vekker), de lehet, hogy valakinek épp erre lesz majd szüksége...

Hidegallergia, hipotermia vagyis fokozatos kihűlés, fagyási sérülések, dércsípés, lövészárokláb, fagydaganat. Szerencsére egy sízőt ezek közül a bajok közül egyre kevesebb fenyegeti, de azért jobb félni, mint megijedni. A megelőzéshez és a kezeléshez is gyűjtöttünk információkat.

A testünket borító bőr felülete 1,5-2 négyzetméter. Tudjuk, ez a természetes védővonal, ami véd a mechanikus sérülésektől, hidegtől, hőtől és a kémiai anyagoktól. Hidegben, szélben tán még fokozottabban kell ügyelnünk a védelmére, mint a forró tengerparti napsütésben. Mert a hideg téli levegő üdítő és frissítő, de egyben szárító hatású is, ráadásnak meg ott a szobák meleg, sokszor száraz levegője, ami még egy kicsit szárítja, károsítja a bőrt.

Magyarországon már számos sízéssel, a sí oktatásával foglalkozó film jelent meg. Ilyen volt a Sí-Isi, a Símánia, a Kanyarvarázs. Ezek a filmek akkor jelentek meg, amikor a technikai lehetőségek még csak VHS kazetta formáját engedték meg.

A síeléshez is, mint az összes többi sporthoz hozzátartozik a fizikai felkészülés. A síelés esetén ez azért is fontos, mert általában szezononként egy-két alkalommal, legfeljebb 1-1 hetet síelhetünk.

Lehet-e síelni egy gerincbetegnek? A válaszom az esetek zömében az, hogy igen. Természetesen minden eset egyedi.
Mi azok a veszélyek, amik egy síelő, snowboardozó gerincére leselkednek és hogyan lehet megelőzni őket?

Bosszantó dolog, ha az ember síelni megy, és a családi együttlét örömei, a társaság és a szép környezet helyett a fülfájás gyötrelmeivel van elfoglalva. Könnyen lehet, hogy egy ilyen jól sikerült sítúra után gyermekünk kedvenc sportja nem a síelés lesz. 

A pályákon nagyon sokszor látni lelkes szülőket, akik egészen pici gyereküket tanítják a sízés nagy tudományára. Minden tanár tudja, hogy a saját gyermekét úgysem fogja tudni megtanítani sem a matematikára, sem az angolra – a tanórák családi programmá válnak. A saját gyerekével senki sem szeret nagyon szigorú lenni, hogyan tudna hát követelni, illetve szankcionálni a szülő egy el nem végzett házi feladatot? Csak családi veszekedés lenne a dologból.