Egenhoffer Teréz a 19. és 20. század fordulójának egyik legjelentősebb hegymászónője. 1855. januárjában Budapesten született és ugyanitt halt meg 1940-ben. 1896 és 1910 között télen és nyáron is túrázott, leggyakrabban id. Franz János hegyivezetővel. Az első tátrai sízők közé tartozott. 1900 előtt a Kaukázusban is járt. 1902 és 1906 között a Téry-menedékház gondnoka volt.Telente kiemelkedő hegymászóteljesítményt nyújtott. Főbb eredményei: a Jégvölgyi-csúcs negyedik téli megmászása 1903. január 1-jén, a Kis-Gerlachfalvi-csúcs délnyugati gerincének megmászása 1903-1904-ben id. Franz Jánossal, illetve ugyanezen szezonban kísérlete a Gerlachfalvi-csúcs első téli megmászására, valamint a Tengerszem-csúcs harmadik téli megmászása 1905. február 18-án. Egyetlen ismert nyári hegymászóeredménye, hogy 1905. augusztusában tizenötödik nőként sikeresen megmászta a Lomnici-csúcsot.
Kondíciójára jellemző, hogy a nyolcvanadik születésnapján 1935 januárjában Pilisvörösvárról Dobogókőn át még szokásához híven egyedül elgyalogolt Esztergomba.
Hegymászó témájú cikkeket is írt a Turisták Lapjába (1896-1936), az MKE Évkönyvébe (1905-11), illetve a Turistaság és Alpinizmus című lapba.
A Millenium évében egyik kezdeményezője volt, hogy a Gerlachfalvi-csúcsot nevezzék át Ferenc József-csúcsra, és saját költségén emléktáblát is állíttatott. 1896 és 1916 között minden évben virágot vitt az emléktáblához, így ünnepelte meg Ferenc József születésnapját (augusztus 18). Az emléktáblát 1920-ban rombolták le.
 |
 |
Nevét az Egenhoffer-csúcs és Egenhoffer-rés tátrai helynevek őrzik.
Egenhoffer Teréz cikkei az interneten:
Egy hegymászás négyévtizedes emlékére, (Turistaság és Alpinizmus, 1936, 264. o.)
A Felvidéken, 1875-ben, (Turisták Lapja, 1938, 576-581. o.)
Egy hegymászás négyévtizedes emlékére, (Turistaság és Alpinizmus, 1936, 264. o.)
A Felvidéken, 1875-ben, (Turisták Lapja, 1938, 576-581. o.)
